Írásbeli Kérdés

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Ön által feltett „Mit tesz a Kormány az EU 2020-hoz kapcsolódó saját vállalásaink teljesítése érdekében?” című írásbeli kérdésekre miniszter úr nevében és megbízásból az alábbi választ adom.

Kép forrása: www.minap.hu

Alapvetően három okra vezethető vissza a felsőoktatásba jelentkezők létszámcsökkenése: 2011-ben kiemelkedően magas volt a felsőoktatási felvételi jelentkezések száma. Ennek oka, hogy az előző kormányok által bevezetett tandíjas időszakban jelentősen megnövekedett azoknak a létszáma, akik a tandíj hatására be sem adták a jelentkezésüket. 2004-hez képest 2008-ra több mint 42 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. 2011-ben ezért sokkal többen jelentkeztek, mint a korábbi években; 2008-hoz képest 45 százalékkal nőtt a számuk. A felsőoktatásba jelentkező - a korábbi években kimaradt - fiatalok tömege, azonban mára elfogyott. Másrészt a demográfiai lejtmenet is kiváltó ok: vagyis, hogy csökken a korosztály létszáma. Az adott évben érettségizők számának visszaesése is a jelentkezők fogyásához vetet. A harmadik fő ok, hogy a 30 év felettiek kőrében a másoddiplomás és a levelezős képzések iránt a korábbi érdeklődés radikális csökkenése figyelhető meg, vélhetően a piac telítődése miatt. E három tényező összessége okozta a jelentkezők számának idei csökkenését. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a felsőoktatás legfontosabb mutatója nem a jelentkezők számának alakulása, sokkal inkább a minőségi tudást igazoló diplomák száma.

A Kormány természetesen nem örül a felsőoktatásba felvételizők létszámának csökkenésének, hiszen stratégiai célnak tekinti az ezt okozó demográfiai folyamatok megfordítását. A Kormány a felsőoktatási képzések minőségének emelését tartja elsődlegesen szem előtt. Ezért alakult át a szakképzés és a felsőoktatási szakképzés rendszere, továbbá ezért lényeges a szakstruktúra átalakítása is.

A Kormány eddig is ösztönözte a felvételt nyert hallgatók létszámának növelését. Így az idei esztendőben több magyar állami ösztöndíjas hallgatót vettünk fel, mint az előző évben. Az csak a jelentkezőkön múlt, hogy ez a szám nem lett ennél is nagyobb. A meghirdetett ösztöndíjas helyeket nem töltötték be mindenhol, és az önköltséges képzésben is bőven rendelkezésre álltak volna még további helyek is.

Fontos kérdés lesz a jövő évben is a felsőoktatásba jelentkezők számának alakulása. Arra azonban már most felhívom figyelmét, hogy az adott évfolyamok arányában kell a kérdést megközelíteni. A jelentkezők ideihez hasonló arányban való felvételét tartanánk szerencsésnek. Egyértelműen sikeresnek mondható az idei felsőoktatási felvételi, hiszen 2011-hez képest hat százalékkal nőtt a jelentkezők és felvettek arányszáma. 2013-ban a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők 75,6 százalékát, 2012-ben 72,4 százalékát, 2011-ben 69,6 százalékát vették fel. A fenti adatokból az is jól látszik, hogy folyamatosan nő a jelentkezők és felvettek aránya a 2010-es kormányváltás óta. Ez az adat mutatja meg igazan, hogy a Kormánynak nem áll szándékában csökkenti a felvettek arányát. Míg korábban a felvételi keretszám adminisztratív korlátot jelentett a hazai felsőoktatási intézményekbe felvételiző fiatalok számára, addig a Kormány ezt a korlátot megszüntette azzal, hogy eltörölte a keretszám-rendszert. Egyedül az egyetemek, főiskolák kapacitása, valamint a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők teljesítménye a korlát idén és a jövőben is. A felsőoktatásba minden olyan fiatal bejuthat állami ösztöndíjas helyre, aki jó teljesítményt nyújt az érettségin és középiskolai tanulmányai során. Természetesen valamennyi magyar állami ösztöndíja s hallgató képzését idén és a jövőben is támogatni fogja a költségvetés.

Az Európa 2020 stratégiában a magyar Kormány azt vállalta, hogy 2020-ra a 30–34 éves korosztály 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőfokai képesítéssel. Az érintett korosztályok esetén ennél magasabb arányban kerülnek azonban felvételre felsőoktatási intézményekbe a fiatalok. Ezért álláspontunk szerint már nem az a kérdés, hogy hányan jutnak be a felsőoktatási intézményekbe, hanem az, hogy hány fiatal végzi el sikeresen a felsőfokú tanulmányait és szerez diplomát. A korábbi kormányok hibája volt, hogy a mennyiségi szemléletet helyezték előtérbe, holott a minőségi oktatáson kellene, hogy legyen a hangsúly és azon, amire az Európa 2020 stratégia is irányul: minél nagyobb számban végezzék el sikeresen felsőfokú tanulmányaikat a hallgatók. 2010 előtt a hallgatók több mint 40 százaléka nem szerzett diplomát. A magyar állami ösztöndíjas képzést éppen azért kötötte – többek között – a sikeres végzéshez kapcsolódó feltételhez a Kormány, hogy jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás, és minél több diák szerezzen diplomát. Csak ez biztosíthatja, hogy megfeleljünk az Európa 2020 stratégiában tett vállalásainknak.

Az idén felvett mintegy 58 ezer magyar állami ösztöndíjas hallgató képzési költségeihez az állami büdzsé elengedő forrást biztosít. Ez a létszám nem eredményez olyan arányú költségnövekedést, amit a központi költségvetés ne tudna biztosítani.

A Kormány tavaly decemberben a 2013-as felsőoktatási felvételi eljárás kapcsán írta elő, hogy a magyar állami ösztöndíjas képzésre felvettek száma nem lehet alacsonyabb a 2012-ben felvettek számánál. A 2014-es felvételivel kapcsolatosan jelenleg nincs ilyen tartalmú kormányhatározat. A minisztérium a jelentkezők számának ismeretében tudja kialakítani az arra irányuló álláspontját, hogy hány hallgató vehető fel a 2014-ben.

Budapest, 2013. augusztus 15.

Üdvözlettel:

Doncsev András
EMMI