Tisztelt Képviselő Úr!
Összevont válasz a K/11471., valamint a K/11472. számú írásbeli kérdésekre: „Milyen lépések történtek és milyen lépések fognak történni a szociális bérlakás-politika területén?”
A Balog Zoltán miniszter úrhoz, valamint tárcánkhoz – ugyanazon címmel és tartalommal – benyújtott írásbeli kérdésével kapcsolatban Varga Mihály Miniszter Úr nevében és megbízásából az alábbi választ adom.
A szociális bérlakás-politikát a lakhatási kérdések tágabb összefüggésében érdemes vizsgálni. Figyelembe kell venni a lakáskörülményeket meghatározó legfontosabb tényezőket, vagyis, hogy milyen feltételek mellett, milyen módon lehet lakáshoz jutni, illetve, hogy a lakás fenntartásának költségei mekkora terhet jelentenek a családok számára. Ezeket a kérdéseket azért kell együtt tárgyalni, mert nyilvánvaló, hogy azon családok tartanak igényt bérlakásban történ ő elhelyezésre, amelyek nem képesek saját tulajdonú lakás megszerzésére, vagy a már meglévő lakásuk fenntartására. Jelenleg nagyon sok családnak nehézséget jelent a lakhatási költségek megfizetése, de a devizaalapú lakáshitelt törlesztő családok jelentős része is komoly problémával néz szembe.
A 2010-ben hivatalba lépő Kormány előtt álló egyik legfontosabb feladat az volt, hogy a lakhatásuk elvesztésével veszélyeztetett devizahiteles családok helyzetét stabilizálja. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretében megvalósult intézkedések közismertek, így ezek közül csak egy programelemet, a Nemzeti Eszközkezelő felállítását szeretném kiemelni. Az Eszközkezelőt a Kormány a nehéz helyzetbe került, súlyosan eladósodott, korábban jelzáloghitelt felvevő hiteladósok megsegítésére az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül az 1211/2011. (VI. 28.) Korm. határozattal hozta létre. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, ezzel az Eszközkezelő megkezdhette az érdemi működését.
A Kormány döntése alapján 2014-ig az Eszközkezelő 25 ezer lakást vásárolhat meg és adhatja azt szociális lakbér mellett bérbe a programban résztvevő volt hiteladós családok számára, ezzel állami tulajdonú bérlakások jönnek létre.
A programban történő részvétel feltételeit a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet határozza meg. A jogosultsági feltételek alapján megállapítható, hogy a program a legrászorultabb rétegeket célozza. Viszonyításképpen, a program nagyságrendjét érzékeltetve érdemes megemlíteni, hogy ez a 25 ezer bérlakás több mint ötöde az önkormányzatok által összesen fenntartott 117 ezer bérlakásnak. A rendszerváltás óta eltelt időszakban soha nem létesült ennyi szociális bérlakás, hozzáteszem, hogy csak az első Orbán-kormány tett érdemben a bérlakás-állomány növeléséért, amikor 2000 -ben elindította a 10 ezer önkormányzati bérlakás létesítését eredményező programot. A Kormány a lakáshoz jutás elősegítése érdekében az Otthonteremtési Program keretében újraindította a szociálpolitikai kedvezményt és a lakáscélú kölcsönök kamattámogatását, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, valamint az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet elfogadásával.
Az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javulása, elhelyezkedési esélyeik növelése érdekében a Kormány munkavállalást segítő lakhatási támogatást vezetett be. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/1998.(III. 4.) Korm. rendelet 2012. októberi és 2013. májusi módosítása alapján támogatásra jogosultak azok a személyek, akiket legalább három hónapja vagy pályakezdő álláskeresőként vagy csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként vagy közfoglalkoztatást követően álláskeresőként tartanak nyilván. A támogatást legfeljebb 18 hónapig folyósítható, ha a lakóhely és a munkahely legalább 100 kilométerre van egymástól, vagy ha tömegközlekedéssel az utazás legalább 5 órát vesz igénybe. Az álláskeresők így olyan munkalehetőséget is elfogadhatnak, amely az állandó lakóhelyüktől távol található.
A családok lakáskörülményeinek alakulásában meghatározó szerepe van a lakás fenntartási költségének. Képviselő Úr is tisztában van azzal, hogy a magyar lakosság jövedelmének nagyon jelentős részét a lakhatással kapcsolatos költségek fedezésére fordítja. A Kormány eltökélt szándéka, hogy a rezsicsökkentési program keretében a lakhatási költségeket érdemben mérsékelje, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar családok lakhatása ne kerüljön veszélybe. 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távhő ára Magyarországon. Július 1-jétől tíz százalékkal csökken a víz, valamint legalább ugyanilyen mértékben a szemétszállítás díja. Ugyancsak július 1-jétől a Kormány döntése nyomán felére csökken a kéményseprés díja.
A fentiekből világosan látszik, hogy a Kormány kiemelt feladatként tekint a családok lakhatással összefüggő problémáinak kezelésére, lakáskörülményeinek javítására.
Budapest, 2013. június 24.
Tisztelettel:
Orbán Gábor
Nemzetgazdasági Minisztérium