Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 91. § (1) bekezdése alapján „Mikor és hogyan lép a kormány, illetve személyesen Ön, az ENSZ CEDAW bizottság által sürgetett intézkedések tekintetében?” címmel írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Lehet Más a Politika nők és családok szakpolitikusaként az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmét és kikérni a kormány álláspontját. Az ENSZ nők elleni diszkrimináció ellen küzdő CEDAW Bizottsága a vonatkozó Egyezmény magyarországi végrehajtását vizsgálva számos aggodalomra okot adó területet és ügyet talált, melyek kapcsán több mint 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére. Az aggodalom fokát jelzi, hogy a Bizottság időközi jelentést kért hazánktól, tehát nem látják megnyugtatónak a legutóbbi ajánlások óta tett lépéseket. A bizottság egyik legfontosabb megjegyzése az, hogy a kormány gyakorlatilag leépítette a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó állami intézményrendszert és konzultációs mechanizmusokat is.
Az elmúlt 2,5 évben többször kifogásoltam már, hogy ez a kormány még soha nem hívta össze a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsát, amely a kormány döntéseit előkészítené, véleményezné és javaslatokat tenne. Többször firtattam azt is — és ezt teszi most a CEDAW is — hogy a témában többpárti egyetértéssel elfogadott, 2021-ig szóló nemzeti stratégia miért a fiókban hever.
Az Ön minisztériumában a szakértői apparátust először a fogyatékos-ügyhöz csapták, majd szélnek eresztették, tavaly az egész CEDAW jelentést elsinkófálták a nyilvánosság elől, ezért árnyékjelentés készült a civilek részéről, ami leginkább autoriter, harmadik világbeli rezsimekben szokás.
A magyar nők azt várták Öntől, hogy kinevezése után azonnal lásson neki a károk felszámolásának, fordítson a jelen helyzeten, és a kormányon belüli vitákat vigye dűlőre a nők érdekében; működjön együtt ott, ahol kell, de akár vállaljon konfliktust is más tárcákkal, ha ez kell: pl. a szülői szabadság megosztása – a 2010/18EU tanácsi ajánlás - ügyében a nemzetgazdasági miniszterrel.
A bizottság most felhívja a magyar kormányt, hogy sürgősen állítsa helyre az egyeztetési mechanizmusokat. Kérdezem tehát : mikor és milyen formában készül újraindítani a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsát, mikor és milyen formában indítja újra a stratégia megvalósítását?
Az egyes konkrét területekre vonatkozó problémák közül most csak egyet emelek ki. Míg korábban a CEDAW jelentés még úgy fogalmazott: „megfontolásra ajánlja”, most viszont egyenesen és nyíltan úgy fogalmaz : a magyar kormány vezessen be átmeneti különleges intézkedéseket (más néven kvótákat) a nők és a férfiak egyenlő képviseletére a politikában.
Kérdezem tehát: mikor és milyen formában kívánja végre orvosolni a kormány azt a helyzetet, hogy a magyar társadalom 52%-át kitevő nők képviselete egy 92%-os férfitöbbségű parlamentre van bízva, amely jól láthatóan nem kíván a nők esélyegyenlősége ügyében előrelépni, mint az a választási törvény vitájában is kiderült.
Milyen módon fogja Ön személyesen, mint a Fidesz vezető politikusa elérni, hogy pártja konkrét lépéseket tegyen azért, hogy legalább egyharmad arányban nők is bejussanak a következő parlamentbe?
Várom megtisztelő válaszát.
Budapest, 2013. március 21.
Ertsey Katalin
országgyűlési képviselő