.jpg)
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján a K111913. számon hozzám benyújtott, „Változik-e a kormány álláspontja a neonikotinoid tartalmú csávázószerek méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatban?” című írásbeli kérdésre a következő választ adom.
Kép forrása: www.femcafe.hu
Az Európai Bizottság 2013. május 24-én saját hatáskörben rendeletet hozott három, a mezőgazdasági termelés szempontjából alapvető fontosságú rovarölő szer hatóanyag (tiametoxam, klotianidin, imidakloprid) felhasználásának jelentős korlátozásáról. A döntés hátterében az állt, hogy egyes kutatócsoportok e három hatóanyag tekintetében a méhekre gyakorolt káros szubletális (közvetlen mérgezést nem okozó) hatásról számoltak be. E növényvédő szer hatóanyagoknak szerepük lehet a méhkolóniák világszerte jelentkező elnéptelenedésében. Szabályszerű felhasználás mellett azonban pl.: Magyarországon nem tapasztalható a növénybe felszívódott növényvédő szemek tulajdonítható káros hatás.
Magyarország a méhekre vonatkozóan az attraktív kultúrákban (kukorica, napraforgó, repce) az Európai Bizottság által javasolt korlátozásokat – nevezetesen a fenti növényvédő szer hatóanyagokkal történő csávázás és talajfertőtlenítés teljes betiltását – nem támogatta. Nincs olyan tapasztalat, amely alátámasztaná, hogy a korlátozással érintett szerekkel szabályszerűen végrehajtott kezelések következtében méhpusztulás fordult volna elő hazánkban. A laboratóriumi adatokon és kockázati modelleken alapuló feltételezést, amely szerint a neonikotinoid növényvédő szer hatóanyagok előírásszerű felhasználás esetén veszélyt jelentenek a méhekre, a rendelkezésre álló szabadföldi vizsgálati eredmények nem bizonyítják. A hivatalos uniós álláspont szerint is további vizsgálatok szükségesek ennek egyértelmű eldöntéséhez. Továbbá a csávázást korábban már korlátozó tagállamokban a méhek egészségi állapota számottevően nem javult.
Magyarországon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban: OMME) adatai alapján kb. 1,1 millió méhcsalád él. Ez a nagy méhsűrűség Európában egyedülálló. A méhpusztulások évente kb. 150-200 ezer méhcsaládot érintenek, amelyből körülbelül 5-10 ezer méhcsalád (az összes méhcsalád 0,5-1%-a) pusztulás a hozható összefüggésbe növényvédő szeres kezeléssel, ami elsősorban a helytelen növényvédelmi technológiára vezethető vissza. Az elmúlt évek méhpusztulásainak kivizsgálása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a károkozás az esetek zömében a szabálytalanul, elsősorban virágzáskor kipermetezett növényvédő szerekre vezethető vissza.
Hazánkban a növényvédő szer okozta méhmérgezések kivizsgálására növényvédőszer-maradék analitikai mérések szolgálnak alapul, amelyek mind a méhhullák, mind a növényvédő szerrel kezelt növények tekintetében sor kerül. Az analitikai vizsgálatok mellett minden esetben méhkórtani feldolgozás is történik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által, az esetleges tömeges pusztulást okozó méhbetegségek kizárása végett. A jelenlegi magyarországi méhmérgezési adatok alátámasztják, hogy a neonikotinoid növényvédő szer hatóanyagok előírás szerinti használata nem okozott méhpusztulást az elmúlt időszakban. Ez a tény és a fent leírtak alapján a neonikotinoid tartalmú csávázószerek méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatban álláspontom szerint további vizsgálatokra van szükség a helyzet objektív értékeléséhez.
A NÉBIH mint az élelmiszerbiztonságért felelős hatóság kiemelt fontosságúnak tartja a méhek védelmét. A NÉBIH az OMME-vel történt egyezetéseket követően a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten kockázatos besorolású rovarölő szerek engedélyokiratának felhasználási feltételeit szigorította. Ha bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy növényvédő szer engedélyezett felhasználása káros hatást okoz, a NÉBIH megteszi a szükséges intézkedéseket a méhek és a vadon él ő megporzó szervezetek védelméért.
A NÉBIH kiemelt figyelmet fordít a növényvédő szerek kereskedelmi forgalomára és a felhasználásuk ellenőrzésére is. A 2013. május 24-én megjelent, „a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történ ő módosításáról szóló” 4$5/2013/EU végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően 2013 augusztusától a tiametoxam, klotianidin vagy imidakloprid növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó csávázó-, permetező- és talajfertőtlenítő szerek engedélyokiratait módosítani kell. Az érintett készítmények 2013. szeptember 30-a után a módosított növényvédő szer engedély okiratnak megfelelően kerülhetnek forgalomba.
Végezetül megjegyzem, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett a teljes magyar agrárium érdekének képviselete iránt, amelye beletartoznak a magyar termelő gazdák, a méhészek és maguk a méhek is
Remélem, hogy tájékoztatásom választ adott a Képvisel ő asszony részéről felmerült kérdésre.
Budapest, 2013. szeptember 03.
Üdvözlettel:
Dr. Fazekas Sándor
Vidékfejlesztési Minisztérium
