Válasz a K/10632. számú írásbeli kérdésre: „Mit mutatnak a számok a munkahelyvédelmi akcióterv sikeréről?”.
Tisztelt Képviselő Asszony!
Előzetesen engedje meg, hogy utaljak arra, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióban szereplő - szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból érvényesíthető - kedvezmények célja a munkahelyek megtartása, és új munkahelyek létesítésének elősegítése jelentős munkáltatói tehercsökkentés által.
Kép forrása: www.hirado.hu
A kormány által kidolgozott jelentős adóelőnyt biztosító program egyik legnagyobb hozadéka, hogy egyes munkavállalói csoportok tekintetében lényegesen megkönnyíti a hazai cégek számára a munkaerő alkalmazását. Ugyanis a lehetőség lényege az, hogy a munkaadót 50%-os mértékű teherenyhítés, illetve teljes mentesség illeti meg, ha 25 évnél fiatalabb, 55 évnél idősebb munkavállalót, kisgyermekes szülőt, képzettséggel nem rendelkező személyt, vagy tartósan állást kereső polgárt vesz fel vagy tart meg dolgozói között.
Az Akció keretében érvényesíthető adókedvezményeket még csak év eleje óta érvényesíthetik a munkáltatók, az eredmények azonban már most kézzel foghatók mind az állam, mind a munkáltatók számára. A legújabb adóügyi lehetőség már az első hónapokban is több mint félmillió munkavállaló munkahelyének megtartásához járult hozzá.
Az Ön által feltett kérdésekre minden részletre kiterjed ő válasz még nem adható, mivel a havi járulékbevallások adattartalmának feldolgozása és értékelése hosszabb időt igényel. A 2013. évre érvényesített kedvezményekről február hónapra beküldött járulékbevallások adatai alapján – kérésének megfelelően hivatkozva kérdései sorszámára – az alábbi tájékoztatást adom.
1. A munkáltatók országos szinten januárban 615 ezer magánszemély után 8,1 Mrd Ft szociális hozzájárulási adókedvezményt vettek igénybe, míg februárban 653 ezer magánszemély után összesen 8,7 Mrd Ft adókedvezményt. Mivel havonta átlagosan körülbelül 3,2 millió embernek adtak munkát az ország vállalkozásai, piaci és más szereplői, így elmondható, hogy az új kedvezményi rendszer nagyjából átlagosan minden ötödik alkalmazott fizetésének kigazdálkodását könnyítette meg. A februári adókedvezmények Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatóságonkénti megoszlását a melléklet 1 . táblázata tartalmazza. A kedvezmények igénybevétele – a rendelkezésre álló januári, februári adatok szerint – növekedő tendenciát mutat, várakozásaink szerint végül elérheti az egymilliót is azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik után érvényesítik majd a munkahelyvédelmi akció valamelyik adóenyhítését. Erre garancia, hogy a kedvezményt bármelyik hónapban igényelhetik a vállalkozások, sőt, a közterhek csökkentéséről az év elejére visszamenőleg is intézkedhetnek. Emellett fontos megemlíteni, hogy a 25 évnél fiatalabb pályakezdők számottevő része nem vállal munkát egész évben, azaz ebben a munkavállalói csoportban tanulmányi vagy más okok miatt átlagosan nyolc hónapot töltenek kenyérkereső tevékenységgel. A nyári hónapokban tehát a szezonális elfoglaltság után néző fiatalok várhatóan megemelik a lehetőségben részt vevők létszámát. A fentieken túl megjegyzendő, hogy egyes munkavállalói csoportok vonatkozásában idén is kérhető még állami bérkompenzáció, így esetükben a munkáltató választhat a két lehetőség közül
2. Az érvényesített kedvezmények a munkahelyvédelmi akcióterv által érintett, munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzet ű munkavállalói csoportok szerinti megoszlását a melléklet 2. táblázata tartalmazza.
3. 4. 8. A kifizetők a havi járulékbevallásokban a foglalkoztatottak után jogviszonykódonként külön-külön „M” (azaz munkavállalónkénti) adatlapot nyújtanak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. Így elvileg lehetséges annak megállapítása is, hogy az adott munkavállaló újonnan felvett, vagy már meglévő dolgozó-e. Ennek felmérése azonban időigényes, hosszabb elemzést feltételező feladat.
Ugyancsak hosszabb elemzést igényel annak megállapítása, hogy az állományi létszám változásában játszott-e szerepet más ok is, illetve arra vonatkozóan sem áll rendelkezésre még pontos adat, hogy hogyan változott az állományi létszám azon munkáltatóknál, akik újonnan felvett munkavállalók után vettek igénybe adókedvezményt.
Mindenesetre a csatolt táblázatokból kitűnik, hogy már két hónap elteltével összességében közel 653 ezer munkavállaló munkahelyének megtartását, új munkahelyek létesítését segítette elő a 2013. január 1-jétről hatályba lépett kedvezményi rendszer.
5. 6. A versenyszférában, illetve a közszférában foglalkoztatottak után igénybe vett kedvezményeket a melléklet 3. táblázata tartalmazza. A havi járulékbevallások alapján nem állapítható meg pontosan, hogy egy munkáltató kis- vagy közepes vállalkozásnak minősül-e.
7. A havi járulékbevallások nem tartalmazzák a foglalkoztató főtevékenységét, így az ágazati megoszlásról nem áll rendelkezésre pontos adat a havi bevallások alapján.
9. Természetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium az új célzott adókedvezmények hatásait folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi.
Végezetül tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy a kormány kiemelten elkötelezett a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatás bővítése iránt. Ezért minisztériumom vizsgálja, hogy milyen további intézkedésekkel lehet javítani a munkaerő-piacon hátrányban lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatási és önfoglalkoztatási lehetőségeit.
Budapest, 2013. április 19.
Üdvözlettel:
Varga Mihály
Nemzetgazdasági Miniszter
Kép forrása: www.nol.hu
Melléklet
1. táblázat: azon munkavállalók számának Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatóságonkénti megoszlása, akik után adókedvezményt érvényesítettek a 2013. február havi járulékbevallások alapján.
Baranya megyei Igazgatóság | 18 209 |
Bács-Kiskun megyei Igazgatóság | 30 384 |
Békés megyei Igazgatóság | 15 553 |
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatóság | 28 212 |
Csongrád megyei Igazgatóság | 24 063 |
Fejér megyei Igazgatóság | 22 588 |
Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatóság | 29 542 |
Hajdú-Bihar megyei Igazgatóság | 24 734 |
Heves megyei Igazgatóság | 13 649 |
Komáron-Esztergom megyei Igazgatóság | 17 923 |
Nógrád megyei Igazgatóság | 6 174 |
Pest megyei Igazgatóság | 44 434 |
Somogy megyei Igazgatóság | 16 480 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóság | 19 501 |
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatóság | 19 498 |
Tolna megyei Igazgatóság | 10 515 |
Vas megyei Igazgatóság | 14 124 |
Veszprém megyei Igazgatóság | 19 548 |
Zala megyei Igazgatóság | 14 788 |
Észak-budapesti Igazgatóság | 75 312 |
Kelet-budapesti Igazgatóság | 41 929 |
Dél-budapesti Igazgatóság | 55 026 |
Kiemelt Adózók Igazgatósága | 82 395 |
Kizárólagos ill. terület | 8 281 |
Egyéb be nem sorolt | - |
Országos összesen | 652 862 |
2. táblázat: azon munkavállalók számának jogcímenkénti megoszlása, akik után adókedvezményt érvényesítettek a 2013. február havi járulékbevallások alapján
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény |
185 299 |
A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény |
6 268 |
A 18 napnál több munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatott munkavállalói utáni adókedvezmény |
93 718 |
Az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény |
345 074 |
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény |
2 132 |
A GYES, GYED, GYET folyósítását követően, illetve a GYES, GYET folyósítása alatt foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény |
20 372 |
Összesen | 652 862 |
3. táblázat: azon munkavállalók számának a versenyszféra, illetve a közszféra közti megoszlása, akik után adókedvezményt érvényesítettek a 2013. február havi járulékbevallások alapján
Üzleti szférában igénybe vett | 533 769 |
Egyéb költségvetési szervek által igénybe vett | 78 477 |
Technikai adószámos* által igénybe vett | 40 616 |
Összesen | 652 862 |
*Az állami adóhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem magánszemély adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.