Írásbeli választ igénylő kérdés

Dr. Kövér László úrnak

az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 91. § (1) bekezdése alapján „Milyen költségvetési kiigazítást tervez a kormány a költségvetés egyensúlyának biztosítása céljából?” címmel írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.

Kép forrása: fn.hir24.hu

Tisztelt Miniszter Úr!

A költségvetés 3. számú módosítása valamint a gazdasági körülmények alakulása jelzi, hogy Matolcsy György „utána az özönvíz” jelleggel hátrahagyott egy láthatóan már márciusban megbukott költségvetést.

Az NGM adósságnyomásmérője is vörösen villog hiszen jelek szerint a kormány elbukja az államadósság növekedés elleni harcot. A kormány adatai szerint az adósságráta 80,5 %, ez a mutató utoljára 2009-ben volt ezen a szinten. Az alacsony gazdasági növekedés és a lecsökkent infláció miatt olyan alacsony lehet idén a nominális GDP növekedési üteme, hogy jó eséllyel növekedhet az államadósság-ráta, megsértve ezzel az alaptörvénybe foglalt szabályt.

Recesszióba fordult a gazdaság másrészt több tervezett bevételi előirányzat befolyása kétséges. A tranzakciós illetékből – sárgacsekk adóból -  származó bevételnek jelentős része nem folyt be. A bevételi kockázatok továbbra is fennállnak hiszen például a pénztárgépek online bekötésétől várt jelentős összeg befolyása kétséges, ahogy az e-útdíjból származó bevétel is. Azaz mindazok a bevételi kockázatok, - amikre a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, - továbbra is fennállnak.

Ebből úgy tűnik, hogy a kormánynak több 100 milliárd forintos kiigazítást - és ezzel további gazdasági lassulást - kellene lenyelnie az idén ahhoz, hogy tarthassa az alaptörvénybe foglalt adósságszabályát. Márpedig a növekedési kilátások nem kecsegtetőek, a költségvetési deficit miatt életben lévő túlzott-deficit eljárás alóli kikerülés miatt Brüsszelből nagyítóval követik a költségvetési fejleményeket, ők nem nyelik be a trükköket, amiket a kormány az embereknek megpróbál eladni. Ha a kormánynak tényleg hangsúlyos célja, hogy idén kikerüljünk a túlzott-deficit eljárás alól, akkor kénytelen lesz lépnie a következő hónapokban, amennyiben nem indul be a növekedés.

A Matolcsy-féle MNB 0,5%-os növekedést jelez előre, ami bizonyos szempontból optimista, hiszen megismétli azokat a tavalyi előrejelzéseket, amikor még nem volt ismert az utolsó negyedévi drámai gazdasági visszaesés adata.

Összességében a jelenlegi ismereteink szerint legjobb esetben is stagnálásra lehet számítani az idei gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban.

Mindezek után kérdezem miniszter urat, milyen költségvetési kiigazításokat tervez hogy megfeleljen a kormány az államadósság szabálynak másrészt megmaradjon az esély hogy kikerüljünk a túlzott-deficit eljárás alól?

Mekkora összegben és milyen eszközök alkalmazását tervezi? Mennyire kívánja elődje nem-ortodox ötleteit alkalmazni? A kiszámíthatóság és bizalom helyreállítását hajlandó kockáztatni a költségvetési kiigazítás érdekében, ahogy azt elődje tette?

Várom miniszter úr válaszát.

Budapest, 2013. április 5.

 Vágó Gábor
országgyűlési képviselő