.jpg)
Tisztelt Képviselő Úr!
A K/11827. számú, "Miért és kinek privatizálják a kaszinókat?" című írásbeli kérdésre Varga Mihály Miniszter Úr nevében és megbízásából az alábbi választ adom.
Kép forrása: www.bevezetem.hu
A hazai játékkaszinók privatizálásával kapcsolatos kérdésére jelzem, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. §-a alapján a játékkaszinó üzemeltetési tevékenység 1991-től nem liberalizált tevékenységként folytatható. Ez azt jelenti, hogy az állami szervezői körhöz tartozó szervezők alanyi jogon, koncessziós pályázaton való részvétel nélkül (miniszteri hozzájárulással), a nem állami szervezők pedig koncessziós pályázaton való sikeres részvétel és koncessziós szerződés megkötése esetén üzemeltethetnek játékkaszinót Magyarországon. A nem állami szervezői körbe tartozó üzemeltető részére az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozó játékkaszinó üzemeltetési tevékenység időlegesen – II. kategóriájú játékkaszinó esetén 10 éves határozott időtartamra – engedhető át. A hatályos jogszabályi környezet tehát egyértelműen kizárja a játékkaszinók Képviselő Úr kérdésében szereplő privatizálásának lehetőségét.
A jelenleg működő három II. kategóriájú játékkaszinó közül kettőt az állami szervező, egy játékkaszinót pedig nem állami szervező üzemeltet. Az állami és a nem állami játékkaszinó üzemeltetői kör egyaránt rendszeres központi költségvetési befizetést teljesít játékadó és szerencsejáték felügyeleti díj formájában, a nem állami szervező ezen felül koncessziós díj fizetésére köteles, míg az állami szervező koncessziós díj helyett osztalékágon járul hozzá a nemzeti vagyon meg őrzéséhez és gyarapításához. A dinamikus fejlődést mutató hazai játékkaszinó iparágban így a központi költségvetési bevételek – kormányzati döntéstől függően – akár a tisztán állami, akár a tisztán piaci, akár vegyes üzemeltetői kör útján is megfelelően biztosíthatók.
A zártkörű pályázatra vonatkozó kérdéseivel kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy zártkörű pályázat kiírására a mai napig nem került sor, így a pályázati kiírás feltételeiről, a kiválasztás elveiről és egyéb részletes feltételekről nem adható tájékoztatás.
A koncessziós pályázat kiírásáról szóló döntés egyik törvényi előfeltétele nemzetbiztonsági érdekből zártkörű pályázat esetén a koncessziós törvényről szóló 1991. évi XVI. törvény (Konc-tv.) 4. §-a alapján az Országgyűlés illetékes bizottságának megkeresése és véleményének meghallgatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium e jogszabályhelyre hivatkozással, döntéselőkészítő-eljárásban kereste meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát II. kategóriájú játékkaszinó alapítás jogi és közgazdasági feltételeinek vizsgálata során. A megkeresés alapján a Nemzetbiztonsági Bizottság Konc-tv. 4. §-a szerinti véleményének kialakításakor nyilvánvalóan nem vonhatja el az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatok vizsgálatára vonatkozó, külön törvényben biztosított hatásköreit.
A pénznyerő automaták állami központi szerverhez csatlakoztatásához és a játékosok védelméhez kapcsolódó kérdésével kapcsolatban utalok arra, hogy a korábbi játéktermi, mintegy 20 ezer darabos pénznyerő automata állományhoz képest jelenleg nagyságrendekkel kevesebb, 2013. március 18-ai állapot szerint csupán 341 pénznyerő automata üzemel Magyarországon.
A pénzmosás ellenes előírások, a videó rendszer működtetésének kötelezettsége és a speciális játékosvédelmi követelmények miatt a játékkaszinóbeli pénznyerő automata üzemeltetés a 2012 októberében betiltott játéktermi pénznyerő automatákhoz képest jelentősen kisebb szerencsejáték felügyeleti és egyéb biztonsági kockázatot hordoz. A játékkaszinókban működtetett pénznyerő automaták kis száma és a biztonsági keretrendszer stabil működése mellett egyelő re nem látszik indokoltnak a pénznyerő automaták állami központi szerverhez csatlakoztatása.
Az állami központi szerverhez történő kapcsolódás el ő írásának, illetve egyéb új szerencsejáték felügyeleti eszköz bevezetésének és a játékosok hatékonyabb védelmének kérdését azonban folyamatosan napirenden tartjuk, és a kockázati szint emelkedése esetén szabályozási hatáskörünkben természetesen megtesszük a megfelelő megelőző vagy utókövető intézkedéseket.
Budapest, 2013. augusztus 8.
Tisztelttel:
Orbán Gábor
Nemzetgazdasági Minisztérium
