.jpg)
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint hozzám intézett „Mennyire megalapozottak a kormány atomerőmű-bővítés elképzelései?” című, K/11638. számú írásbeli kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Kép forrása: www.atlatszo.hu
Az Országgyűlés a kormány javaslata alapján — figyelemmel a szorosan kapcsolódó Stratégiai Környezeti Vizsgálat alapján készült környezeti értékelésre — a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel. Az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégia elfogadásával az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások egymásnak tehát nem versenytársai. Az Országgyűlés a határozatban – többek között – felkérte a kormányt, hogy:
- gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének, mint az Energiastratégiához kapcsolódó, annak céljaival összhangban álló szakterületi cselekvési terveknek a rendszeres felülvizsgálatáról, különös tekintettel a jogszabályi és támogatási környezet változására;
- az épületállomány energetikai jellemzőinek javítása érdekében dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát, különös tekintettel a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok energetikai és költségelemzésére, valamint a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére;
- kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását az Energiastratégiában rögzített elvek alapján;
- végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát, különös tekintettel annak költségvonzataira.
Magyarország az Európai Unió azon kevés tagállamai közé tartozik, amelyeknek sikerült teljesíteniük vállalásaikat a megújuló energiafelhasználás növelésében. A megújulók részaránya a teljes hazai energiafelhasználáson belül a 2004-es 4,2 százalékhoz képest — a tavalyra tervezett 7,4 százalékot felülmúlva — 2012-ben már meghaladta a 9 százalékot is. A kormány számol a megújuló energiaforrások komplex előnyeivel, felhasználja az elmúlt évek alatt bekövetkezett technológiai változásokat és az uniós támogatási rendszerek tapasztalatalt, így a megújuló energetikai intézkedések stratégiai dokumentumát, azaz Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét a megváltozott körülményekhez tudja igazítani. A felülvizsgálat során a korábbiakban rögzített 2020-as 14,65 százalékos részarány elérésének célja változatlan, annak elérési útját pontosítjuk.
Komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében is, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia eszközével pontos és következetes módon tudjuk segíteni az energiahatékonyság növekedését. Már folyik az épülettípusok meghatározása és számuk felmérése. A 2013 őszén elkészülő stratégiából kitűnik majd, hogy mely területeken, milyen típusú és mértékű kormányzati beavatkozás indokolt. A szakpolitikai dokumentum megfelelő alapot teremt egy átgondolt, megalapozott és fenntartható épület-felújítási program indításához is.
A kormány több program révén is támogatja a zöldenergia alkalmazását. Az Új Széchenyi Tervben több programban, a zöld beruházási rendszerben pedig a kvótaértékesítésből finanszírozza az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztéseket és a megújuló energiák elterjesztését. A kormány a 2014-2020-as tervezési időszakban is jelentős forrást kíván fordítani az ilyen típusú fejlesztésekre az erre az időszakra vonatkozó Környezet és Energia Hatékonysági Operatív Programban (KEHOP).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: lnfotv.) 26. § (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
A bővítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása folyamatban van, döntés még nem született. Az lnfotv. 27. § (5) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat - és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.
A villamosenergia-felhasználási prognózissal kapcsolatos kérdésével összefüggésben tájékoztatom, hogy a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR Zrt.) egyik jogszabályokban rögzített, fontos feladata a magyarországi villamosenergia-rendszer távlati fejlődésének elemzése. A rendszerirányítónak fel kell mérnie a villamosenergia-felhasználás jövőben várható nagyságát, emellett köteles figyelemmel kísérni a rendszerszintű energiamérleg, az erőműves teljesítőképesség, a közcélú villamos hálózat és a fogyasztás változását is. Az általa irányított magyarországi villamosenergia-rendszer rövid-, közép- és hosszú távú forrásoldali fejlődését értékelve a MAVIR 2003-tól kezdve kétévente elkészítette a magyar villamosenergia-rendszer legalább tizenöt évre előretekintő forrásoldali elemzését, majd erre is alapozva minden páros évben a szállításhoz szükséges hálózat fejlesztésére állít össze tervet. A megváltozott szabályozás értelmében 2012-től évente kerül sor e dokumentumok átdolgozására, a kapcsolódó háttérelemzések és vizsgálatok elvégzésére. „A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2012.” vizsgálati dokumentum az alábbi linken elérhető:
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni.
Budapest, 2013. július 5.
Németh Lászlóné
Nemzeti Fejlesztési Miniszter
