Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi 3DXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján a K/11362. számon hozzám benyújtott „Tervezik-e a növényvédelemben használt vegyszerek szántóföldi hatásvizsgálatát a méhekre és milyen forrásokból?„ című írásbeli kérdésre a következő választ adom.
Kép forrása: www.biokontroll.hu
Az Európai Unió területén csak olyan növényvédő szer hozható forgalomba, amelynek hatóanyaga előzetes uniós szintű értékelési folyamaton ment keresztül. A forgalomba hozatalt kérelmezőnek a nemzeti engedélyezési eljárás során igazolni a kell, hogy az adott készítmény adott kultúrában felhasználva nem veszélyezteti a beporzó rovarokat, különösképpen a házi méheket. A növényvédő szerek forgalomba hozatalának ellenőrző vizsgálatait a 1107/2009/EK rendelet adatkövetelményeinek megfelelően laboratóriumi, illetve fél-szabadföldi és szabadföldi körülmények között végzik. A növényvédő szer alkalmazását engedélyező hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NEBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága a vizsgálatok eredményei alapján dönt arról, hogy a növényvédő szer a kérdéses kultúrában felhasználható-e, és ha igen, akkor milyen kockázatcsökkentő intézkedések előírására van szükség a nem célszervezetek védelmére.
Kiemelt figyelmet szentelünk a méhek védelmének biztosítására. Magyarország amellett, hogy az EU egyik legnagyobb méztermelő országa, legmagasabb a fajlagos méhsűrűsége, a méh-populációsűrűsége pedig meghaladja a 11 család/km2-t. Az Európai Unió 2011-es magyar elnöksége alatt a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen elfogadásra került a tárcánk által előkészített Tanácsi következtetéstervezet. 2012 szeptemberében Magyarországon is elindult az EU által támogatott, államilag finanszírozott kísérleti felügyeleti program, amelynek célja a méhcsalád-veszteségek felmérése és okainak feltárása, a különböző kórokozók jelenlétére koncentrálva. A program végrehajtásához az Európai Bizottság mintegy 28 millió forintnak megfelelő összeggel járul hozzá. A hazai program első két fázisa, az őszi és tavaszi állapotfennérés a résztvevő 196 méhészetben már sikeresen lezárult. Az Európai Bizottsága felügyeleti program meghosszabbítását tervezi. A programban való további részvétel érdekében a Kormány már benyújtotta hazánk jelentkezési pályázatát.
A méhészeti ágazat helyzetének javítása érdekében további felmérések is történtek. Az adatgyűjtés a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében zajlott, jogi hátterét az Európai Tanács a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelete adta. A tagállamok Nemzeti Programjaikat megküldik az Európai Bizottság részére, amelyben részletesen leírják elképzeléseiket. Magyarország 3 évvel ezelőtti tervkészítése során megerősítette a monitoring vizsgálatok szükségességét, mert a növényvédő és rovarölő szerek nem szabályszerű használata évről-évre változatlanul veszélyforrást jelent. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban: OMME) a növényvédő szerek méhekre gyakorolt káros hatását a Nemzeti Program keretében folyamatosan vizsgálta, egy-egy lokális problémára reflektálva.
Az OMME megbízásából a NÉBIH laboratóriumai számos analitikai vizsgálatot végeztek növényi mintákból és méhhullákból. Ezt követően 2012-ben a NÉBIH és az OMME együttműködése keretében felmérő monitoring indult a növényvédő szer felhasználásból adódó, a méhek által látogatott növényi kultúrákban visszamaradó növényvédő szer hatóanyag-maradék kimutatására. A felmérés kimutatta, hogy Magyarországon nem tapasztalható az a tömeges méhpusztulás, mint ami elsősorban az amerikai kontinensen jellemző. A méhcsaládok és méhészetek száma évről-évre növekszik. Eredményként könyvelhető el továbbá, hogy az együttműködés, a vizsgálatok és a hatásos kommunikáció következtében csökkenő tendenciát mutat a méhmérgezések száma is.
Kép forrása: www.helyitermekekmagazin.hu
Továbbá a méhelhullásokban a növényvédő szerek esetleges szerepét tisztázandó, a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai, különböző növényi kultúrákban több rovarölő permetező- és csávázószer szabadföldi monitoring vizsgálatát hajtja végre 2013-ban. Az említett növényvédő szerekkel, az engedélyokiratban foglaltaknak megfelelően kezelt növények mintázásra kerülnek a virágzás különböző időpontjában. A növényvédőszer-maradék vizsgálati eredmények értékelésével lehetőség nyílik az engedélyokiratok felülvizsgálatára és a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának megállapítására, a méhpusztulások objektív kiértékelésére. A NÉBIH a közelmúltban már több rovarölőszer engedélyokiratát módosította, szigorította a méhek védelme érdekében.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a következő időszakra vonatkozó Méhészeti Nemzeti Program tervét már benyújtotta az Európai Bizottsághoz. A terv alkalmazására 2013-2014. gazdálkodási évtől kerülhet sor, a végrehajtási rendelet kidolgozása után. A monitoring vizsgálatok, az alkalmazott kutatások végrehajtása kiemelt figyelmet kaptak, így a korábbi időszakhoz képest megnövelt összeggel szerepelnek a leadott tervben. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program tételes kidolgozása csak az Európai Bizottságnak a program pénzügyi keretére vonatkozó jóváhagyását követően kezdődhet meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2014-re nézve a szakmai kutató intézetek feladatait kiterjeszti a kialakult helyzet tudományos alapokon való kezelésére. A Kormányzat elkötelezett a hungarikum termékek és az irányított megporzást nyújtó méhészeti ágazat támogatásában, amely vidéki munkahelyeket teremt.
Remélem, hogy tájékoztatásom választ adott a Képviselő asszony részéről felmerült kérdésre.
Budapest, 2013. június 12.
Üdvözlettel:
Dr. Fazekas Sándor
Vidékfejlesztési Miniszter