.jpg)
Tisztelt Képviselő Úr!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint hozzám intézett „Mi lesz így a fejlesztéspolitikával?” című, K/11169. számú írásbeli kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
Kép forrása: www.mon.hu
Az Európai Bizottság korábbi döntésével kapcsolatban a kormány már megtette a szükséges intézkedéseket. A fejlesztések vonatkozásában akkor sem merül fel likviditási jellegű probléma, ha Brüsszel csak késedelmesen utalja a beérkező számlák ellenértékét. A kifizetések ugyanis nem állnak le, hiszen a kormány költségvetési forrásokból fedezi a beérkezett számlák összes forrásigényét. A beruházókat semmilyen kár, vagy hátrány nem érheti, ennek megfelelően nincs szükség vészforgatókönyvre sem. A tárgyalások Brüsszellel jelenleg is folyamatban vannak, előreláthatólag május végére születik meg a döntés, hogy a Bizottság elfogadja-e a magyar választ.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökének vitathatatlan érdeme, hogy a tevékenysége idején végrehajtott határozott intézkedések, valamint az NFÜ és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer hathatós munkája eredményeként a fejlesztéspolitika mára minden korábbinál hatékonyabb teljesítményt nyújt. Különösen szembetűnő ez a javulás, ha a kormányváltást megelőző évek teljesítményadataival összehasonlítva vizsgáljuk a mutatókat. Mindennek köszönhetően 2015. december 31-éig valamennyi uniós forrás kihelyezése megtörténik, és az utolsó euró centig felhasználjuk a 2007-2013 közötti közösségi forrásainkat. A hazai fejlesztéspolitika történetében még soha nem jutott el a pályázókhoz akkora összegű támogatás, mint 2012-ben. Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány egy év alatt több forrást helyezett ki, mint a korábbi szocialista kormányzat három és fél év alatt összesen. Az intézményrendszer előkészítő munkájának hatékonyságával a kormányzati szintű döntéshozatal folyamatának időigénye kevesebb mint negyedére, 72 napról 17 napra csökkent. A beruházások növekvő számú megvalósulása és a források lehívásának felgyorsult üteme mind az elnök, mind pedig az általa vezetett intézmény munkájának eredménye.
Az elnök távozásával az NFÜ nem maradt vezetés nélkül. A nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2012. (VI. 15.) NFM utasítás módosításáról szóló 17/2013. (V. 2.) NFM utasításban intézkedett az elnöki feladat- és hatáskörök gyakorlásának rendjéről.
A Fidesz már 2009-ben egyértelműen harcba szállt azon cégek további elterjedése ellen, amelyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet, és ottani működésük az adóelkerülésre irányul (offshore vállalkozások). Ez az irány a 2010-es kormányra kerülés után sem változott, hiszen többszörös jogszabályi gátat vetettünk annak, hogy a közpénzeket adóparadicsomokba lehessen átmenteni.
A közpénzek felhasználásához kapcsolódó átláthatóság biztosítása az NFÜ, mint az uniós források elosztásért felelős szervezet kötelessége, pályázatai során pedig folyamatosan érvényesíti a pályázókkal szemben e követelmények szigorú betartását.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium külön is felkérte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy újból vizsgálja meg azon cégeket, amelyek iránt több országgyűlési képviselő is érdeklődött kérdéseiben, és mostanra a listán szereplők nagy része már visszaküldte mind az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50.§. {1} c) pontjában előírt átláthatósági követelménynek való megfelelésről, mind pedig a tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozatot. Azon cégek esetében, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy a tulajdonosi szerkezetük jelenleg nem átlátható, az NFÜ szabálytalansági eljárást kezdeményez. Az eljárás során a projektben támogatást közvetít ő közreműködő szervezet szakemberei helyszíni ellen őrzés keretében áttekintik a céghez kapcsolódó dokumentumokat, amelyekből az átláthatóság ténye egyértelműen megállapítható. Ellenkező esetben az intézményrendszer eláll a támogatási szerződéstől, az addig kifizetett támogatási összeget pedig kamattal terhelve visszaköveteli. Ezek a pályázók továbbá a teljes támogatási rendszerből is kizárhatóak.
Az átvilágítás befejezéséig az NFÜ a cégek számára semmilyen uniós forrást nem utal át. Megítélésem szerint az NFÜ helyesen járt el a pályázatok elbírálásakor, hiszen kizárólag olyan cégekkel kötött támogatási szerződést, amelyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Állami pénzügyi érdek nem sérült, a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználása szabályszerűen történt. Amelyik cég esetében esetleges kétes háttérre derül fény, ott az NFÜ addig utalt támogatásokat visszaköveteli.
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni.
Budapest, 2013. május 30.
Németh Lászlóné
Nemzeti Fejlesztési Miniszter
