.jpg)
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján K/10289. számon hozzám benyújtott, „Jó irányban halad-e a Tanyafejlesztési Program” című írásbeli kérdésére a következő választ adom.
Kép forrása: www.jogazda.eu
A tanyák és tanyás térségek fejlesztése, a tanyavilágban élők és gazdálkodók szociális és gazdálkodási hátrányainak csökkentése a Kormány vidékfejlesztési politikájának egyik elsődleges prioritása. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek érdekében 2011-ben kidolgozta és útjára indította hazánk első, teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési Programját (továbbiakban: Program). A Program a kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja .
A Program eddigi két éves működése során 434 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, összesen 2,4 milliárd Ft értékben . Ezek a támogatások — a pályázói önrésszel együtt — összesen mintegy 2,9 milliárd Ft fejlesztést generáltak, illetve generálnak hazánk alföldi tanyás térségeiben, tanyás településein. A fejlesztések — kiegészülve a további évek támogatásaival - jelentős helyi gazdaságfejlesztési hatással bírnak majd az elkövetkező évek során.
A pályázatoknál jelentkező túligénylés is azt támasztja alá, hogy a Program rendkívüli és töretlen népszerűségnek örvend mind közvetlenül a tanyai lakosság és a tanyai gazdálkodók, mind pedig a tanyás települések önkormányzatai körében.
Mindezeknek megfelelően a Kormánynak a nehéz gazdasági helyzet ellenére is határozott célja a tanyavilág további és rendszeres támogatása, az ott élők és gazdálkodók életminőségi, gazdálkodási feltételeinek javítása, a Program folytatása. Ennek megfelelően a Program idén harmadik alkalommal kerül meghirdetésre, mégpedig jelentősen megemelt, 2 milliárd Ft-os keretösszeggel.
A Program során benyújtott pályázatokat a lebonyolításért felelős Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) munkatársai teljesen nyílt értékelési szempontrendszer mentén pontozzák, majd az így lepontozott pályázatokat a Vidékfejlesztési Minisztériumban felállított, szakértőkből álló Bíráló Bizottság további szakmai értékelése után terjeszti fel döntésre. A vonatkozó rendeletek, illetve a pályázati felhívások mellékletében is megtalálható pontozási rendszer figyelembe veszi a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát, gazdaságosságát, valamint a tanyás településekre gyakorolt térségi hatását. Így összességében csupán azon pályázatok kaphatnak támogatást, amelyek a Programmal összhangban állnak, azzal teljes mértékben összeegyeztethetőek és – a Képviselő Asszony kérdésében említett piacok, boltok és üzemek esetében – a „Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése” célt szolgálják.
Az említett fejlesztések, mint pl. a tiszaalpári és szabadszállási tanyai termékek piaca, a kunszentmiklósi tanyai termékek boltja, illetőleg a fülöpházai tésztaüzem és baromfi-vágópont a 2011. évi pályázatok közül ezen cél esetében a legmagasabb pontszámokat érték él . Az említett pályázatok 2011-ben mind legalább 78 pontot szerzett a teljesen nyílt értékelési szempontrendszer alapján. Emellett a többek között szakértőkből, tanyakutatókból álló Bíráló Bizottság is szakmailag megfelelőnek találta őket.
Kép forrása: www.fn.hir24.hu
A források ilyen mértékű koncentrációját eredményezheti továbbá az a tény is, hogy – településfejlődési, valamint történelmi okok miatt – napjainkra hazánkban sajnos meglehetősen magas területi koncentrációt mutat a tanyai lakosok száma is. A Bács-Kiskun megyében található, Balogh József országgyűlési képviselő úr választókörzetéhez tartozó Felső-Kiskunság – a Homokhátság teljes területével együtt – hazánk legtanyásabb térségének számít . Ezt állapította meg a 2005-ben a VATI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft . és a Magyar Tudományos Akadémia által végzett homokhátsági Tanyafelmérés, illetve ezt támasztja alá a 2001. évi népszámlálás is.
A népszámlálás adatai alapján Magyarországon a külterületi népesség 207 284 fő volt, amelyből 168 232 fő (81%) élt valamely alföldi megyében, 90 150 fő (43%) pedig ezen belül is a 104 településből álló, hazánk legnagyobb és legmeghatározóbb tanyás térségének számító Homokhátságon . A Homokhátság lakosságának 15%-a tanyákon él. Ezen területi koncentráció nagyon jól érzékelhető azon tényből is, hogy a pályázatok benyújtásának száma is főleg három térségből volt kimagaslóan magas: a Felső-Kiskunságból, a Homokhátság délkeleti térségéből és az Észak Alföldről. Az első évben például a 206 település közül 52-ről egyáltalán nem érkezett be pályázat, így ennek megfelelően a források eloszlása is természetesen erős koncentrációt mutat az említett tanyás térségek javára.
Balogh József országgyűlési képviselő úr választókörzete tehát hazánk legtanyásabb térségének számít, ahol a pályázói aktivitás mellett a benyújtott pályázatok minősége is kimagasló volt. Ez köszönhető annak is, hogy az itt megvalósuló fejlesztések öt térségbeli önkormányzat közös beruházásának, egy átfogó felső-kiskunsági fejlesztési koncepciónak egymást kiegészítő elemei. Az itt létrejött és most említett fejlesztések, mint a tanyai termékek piacai, az önkormányzati üzemeltetésű tanyai termékek boltjai, illetve a fülöpházai baromfi-vágópont és tésztaüzem a Program keretében elnyert támogatás segítségével nagyon fontos szerepet töltenek be, amelynek hatásai jelentős térségélénkítő szerepűek is.
A fülöpházai beruházás célja a térség háztáji és tanyasi gazdaságaiban előállított baromfik és egyéb termékek (például tojás) piacképes feldolgozási lehet őségének biztosítása. Ennek során az alacsony iskolai végzettségű és az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult élőmunkaerő alkalmazásával, költséghatékony módon, magas minőségű és piacképes feldolgozott áru kerül előállításra a megcélzott piaci szegmens számára. Az üzemek egy műszakban tíz embernek adnak munkát, de több száz, szárnyasokat nevelő, főként tanyai családnak biztosítanak megélhetést. Az ellenőrzött tanyai beszállítói kör, az előállított termékek megbízhatósága és magas minősége eredményeképpen versenyképes árakat képes garantálni.
Mivel a tanyai termékek piacai és boltjai tavaly nyáron és ésszel kerültek átadásra, természetesen még nem dúskálhatnak tanyai termékekben, hiszen az idei lesz az első év, hogy előre felkészülten termelhetnek oda a gazdálkodók . Figyelembe véve ugyanis a hazai gazdálkodási viszonyokat, a mezőgazdasági termékek szezonalitását, az említett tanyai piacok és boltok főként a tavaszi, a nyári, majd az őszi időszakban fognak a hazai tanyai termékek soraiból megfelelő mennyiségű és minőségű árut kínálni. Az elsődleges árukínálat ugyanis a kis tanyai gazdálkodók és a hazai családi gazdálkodók eredményeihez igazodik, illetve szükséges az is, hogy mind a termelőkben, mind pedig a potenciális vásárlókban számára tudatosuljon a piac és a bolt megléte.
A pályázati rendszer lebonyolítását végző NAKVI megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (a továbbiakban: MTA RKK) végzett a Program eddigi működését, eredményeit értékelő monitoring kutatást. A monitoring kutatás három munkafázisból állt:
- a benyújtott pályázatok adatainak és információtartalmának részletes feldolgozása és a pályázatok megírásában közreműködő szakértők véleményének feltárása;
- a Program keretében meghirdetett pályázatokkal való elégedettség feltárása;
- a pályázatok során megvalósult fejlesztések hatásvizsgálata.
A kutatás célja az elmúlt évek tapasztalatainak nyomon követése, a program fogadtatásának ellenőrzése volt. Az MTA RKK által készített közel 150 oldalas értékelő-monitoring tanulmány főbb megállapítása, hogy „ . .. a Tanyafejlesztési Programhoz kapcsolódó pályázat valóban a hazai vidékfejlesztés mérföldköve, az első érdemi lépés a tanyai térségek megőrzését illetően." A Program kapcsán megkérdezett szakértők legfőbb véleménye a tanulmány szerint, hogy „a pályázat jól felépített, logikus struktúrájú. A pályázat lebonyolítását, annak menetét (kiírási feltétele, benyújtás, elbírálás, adminisztráció, szerződéskötés) alapvetően nagyon jónak ítélték. "A tanulmány összességében sikeresnek ítélte a Programot és megállapította, hogy „a megvalósult pályázatoknak sikerült elérniük a megjelölt célokat.”
Az anyag több javaslatot fogalmazott meg a jogszabályalkotók felé, amelyek a kiírást még eredményesebbé és gyakorlatiasabbá tudják majd tenni. Ezeket a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes munkatársai a lehetőségekhez mérten figyelembe is fogják venni.
A Program 2013-ban megemelt keretösszege a tervez ők számára lehetőséget teremt arra, hogy az elmúlt évek tapasztalataira épülve olyan változtatásokat valósítsanak meg, amelyek a hatékonyságot és az egyszerűsítést szolgálják. A Program idén a vidéki háztáji gazdálkodás újjáélesztésével összhangban, illetve a fiatalok helyben tartását szolgálva – a tervek szerint – egy teljesen új célterületet is tartalmazni fog, mégpedig „A tanyagazdaságok induló támogatását”. Eddig ugyanis csak azok a tanyagazdák (őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók) pályázhattak tanyagazdaságaik fejlesztésére, akik már mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és éves bevételük legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. Idén egy új célterület keretében a mezőgazdasági tevékenységet még nem folytató, de tanyán élő lakosok kapnának „de minimis” támogatást gazdaságuk beindítására. A cél itt főleg a saját részre történő (háztáji) termelés beindítása, az esetleges felesleg értékesítésével, amely a tanyán élő fiataloknak is bővítené a megélhetési lehetőségeit, segítené gazdaságuk beindítását.
Kép forrása: www.magyarvagyok.hu
Ezen változtatás mellett idén – tervek szerint -- lehetőség lesz szociális alapon tanyavillamosításra is, illetve a mezőgazdasági bevétel 5 millió Ft-os felső-határra is kismértékben emelkedni fog annak érdekében, hogy az életképes családi gazdaságok is részesülhessenek a pályázati forrásokból.
Szintén jelentős változtatást fog jelenteni idén a területi nyitás. A megemelt keretösszeg lehetőséget teremt új térségek bevonására is. Idén előreláthatóan az Alföld minden településéről lehet majd pályázatot benyújtani, ami közel háromszor annyi települést jelent majd, mint az előző évi kiírás során.
A Program lebonyolítását végző NAKVI legfrissebb tájékoztatása szerint a 2011. évi Program során 199 pályázó valósított meg fejlesztést. Ezen pályázók közül összesen 194 pályázó esetében már megtörtént az elszámolások benyújtása, illetve azok ellenőrzése és elfogadása. A 194 pályázó esetében a NAKVI megküldte a kifizetés utasítást a Vidékfejlesztési Minisztérium számára . Döntő többségük (169) már a támogatást is megkapta, a többi pályázó kifizetése is folyamatban van. Számukra még 2013 márciusában utalja a támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ez összesen 893 millió Ft-ot jelent, vagyis a 2011. évi Program 930 millió Ft-os keretének 96%-át. Összességében még 5 pályázó esetében van folyamatban az elszámolás ellenőrzése, illetve szerződésük módosítása. Ezek megtörténte után, 2013 első félévében ők is megkapják jogos támogatásaikat.
A 2012 . évi Program esetében minden olyan pályázó számára megtörtént az előlegek kifizetése, akik azt igényelték, illetve akik nem kérték szerződésük módosítását valamilyen oknál fogva. 2013 februárjában 85 pályázó kapott összesen 135 millió Ft támogatási előleget, míg 2013 márciusában további 40 pályázó fog kapni előleget 125 millió Ft értékben.
Remélem, hogy tájékoztatásom megfelel ő választ adott a Képviselő Asszony részéről a Tanyafejlesztési Programmal kapcsolatban felmerült kérdésre.
Budapest, 2013. március 14.
Üdvözlettel:
Fazekas Sándor
Vidékfejlesztési Miniszter
