Írásbeli Kérdés

Válasz a K/10662. számú írásbeli kérdésére: „Mit akar tenni a magas ÁFA miatt terjedő adócsalások miatt?”

Tisztelt Képviselő Úr!

Magyarország Kormánya elkötelezett az Áfa csalások elleni fellépés hatékonyságának fokozásában, ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök maximális kihasználására, illetve az eszköztár bővítésére törekszik. A fordított adózás bevezetése hatékony megoldást jelenthet ugyan a csalások meghatározott formái ellen, azonban nem az egyetlen hatásos módszer ezen a téren.

Kép forrása: www.magyarhirlap.hu

Az Áfát Közösségi szinten harmonizáló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Áfa irányelv) értelmében a fordított adózás bevezetéséről a tagállamok csak a 199. és 199.a cikkben felsorolt ügyletek vonatkozásában dönthetnek saját hatáskörükben. Amennyiben az ott felsoroltaktól eltérő ágazatokra kívánják kiterjeszteni ezt az adózási mechanizmust, úgy az az Áfa irányelv 395. cikke értelmében, derogációs kérelem alapján az Európai Unió Tanácsa egyhangú jóváhagyásával történhet.

Miként azt Ön is említette, Magyarország 2012. július 1-től kezdődően fordított adózást alkalmaz az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII . törvény 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítésére és derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz az él ő- és félsertések valamint a takarmányok fordított adózás alá vonása érdekében. Utóbbi kérelmet az Európai Bizottság elutasította, mely alapján haladéktalanul megtettük a szükséges lépéseket a hazai szabályozás megfelelő módosítása érdekében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellen őrzési tapasztalatai alapján az Áfa csalások jellemzően szektor semlegesek, ezért – például a fordított adózás bevezetésével – rövid idő alatt átterelődhetnek más szektorokba, azonban kétségkívül léteznek olyan ágazatok, melyek ebből a szempontból fertőzöttebbnek bizonyulnak. Ilyennek minősülnek az egyedileg nem beazonosítható, nagy tömegben rendelkezésre álló, az ország területén nagy értékű valós ügyletek tárgyát képez ő, nagy mennyiségben raktározott termékek, például a cukor, csokoládé, étolaj, hús és húskészítmények.

A jelenség nem Magyarországon egyedülálló, hanem az egész EU területén jelentős problémákat okoz, mely megoldására az Európai Bizottság két javaslatot terjesztett a Tanács elé:

1. az ún. Áfa csalás elleni gyorsreagálású mechanizmus, mely jelentősen lerövidítené azt az időt, amely alatt a fordított adózásra vonatkozó tagállami derogációs kérelmek elbírálása történik;
2. az opcionális fordított adózás, mely úgy módosítaná az Áfa irányelvet, hogy meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében (többek között a végső felhasználásra ebben az állapotukban nem alkalmas mezőgazdasági termékekre) a tagállamok választásától függően megengedné a fordított adózás alkalmazását.

Kép forrása: www.youngadultfinances.com

Amint azonban már fentebb említettem, a fordított adózás nem az egyetlen lehet őség az Áfa csalások elleni fellépésre. Az elmúlt években a hazai jogszabályok számos ponton változtak annak érdekében, hogy az Áfa csalások felderítése és az ellenük történ ő fellépés minél hatékonyabban történhessen. E változások közül a következőkben a legfontosabbakat emelem ki.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám és Pénzügyőrség összevonásával 2011. január 1-jén létrejött a NAV, mely megteremtette az adóelkerüléssel szembeni határozott állami fellépés szervezeti feltételeit.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett új jogszabályi rendelkezések számos új eszközzel növelték a NAV ellen őrzési eszköztárát, illetve olyan új, hatékonyságot növelő intézkedések kerültek bevezetésre, mint pl. az adózási szempontból jelentős kockázatot jelentő gazdálkodók kiszűrését lehetővé tévő adóregisztrációs eljárás, valamint a fiktív vállalkozások adószámának gyorsított törlése, melyek következtében már 2012-ben 1500 adózási szempontból kockázatos cég létrehozását vagy működését akadályozta meg sikeresen az adóhivatal.

Szintén új eszköz az adóhatóság számára az adózási szempontból kockázatos adózók fokozott adóhatósági felügyelete, mely a tavalyi évben 2500 céget érintett. Összességében elmondható, hogy a fellelt fantom cégek, illetve a kockázatosnak bizonyult, összesen több mint 10 ezer cég soron kívüli megszüntetésével, illetve szoros megfigyelésével jelent ős jövőbeni költségvetési károkozás megakadályozására nyílik lehetőség.

Jelentősen szigorodtak a jogkövetkezmények is (pl. az adóhiány 200%-ában megállapítható adóbírság bevezetésével), mely az adóelkerülés kockázatát növeli, s a korábbinál jelentősebb prevenciós hatást fejthet ki.

Ezeken túlmenően az egyes gazdasági események vizsgálata, mint új ellen őrzési forma elősegíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, gyors, célzott vizsgálatok lefolytatását, melyekkel hatékonyabban támogatható az egyre gyakoribb, sokszereplős lánckereskedelmi ügyletek felgöngyölítése.

Az állami adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy becslési adatbázist hozzon létre, amely támogatja az adóhatóság kockázatelemzési, kiválasztási tevékenységét.

Ugyancsak kifejezetten az Áfa-csalások visszaszorítását célozza a 2013. január 1-jétől bevezetett tételes áfa-összesítő nyilatkozat, melynek lényege, hogy az Áfa alanya a termék értékesítése/beszerzése, szolgáltatás nyújtása/igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított Áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, számlánként törvényben meghatározott részletezettséggel nyilatkozik. A jelentések alapján felépülő adatbázis támogatja az állami adóhatóság kockázatkezelési tevékenységét, illetve hatékony eszköze az ellenőrzésre való kiválasztásnak. A belföldi összesít ő jelentés adatainak hasznosítására kidolgozásra került az adatok kockázatelemzési és ellen őrzési célú hasznosítására vonatkozó informatikai fejlesztések követelményrendszere.

Kép forrása: www.vagogabor.blog.hu

Jelenleg folyamatban van egy komplex kockázatelemző megoldás kidolgozása, amely a számlatételek összevetése segítségével az ügylet bevallásának hiánya, illetve mindkét fél által bevallott ügylet esetén az áthárított és bevallott áfa befizetés hiánya alapján a számlázási láncolat bármely eleménél felmerülő eltérések, szakadási pontok automatizált feltárását segíti majd.

A gazdasági folyamatok átláthatóságának növelése érdekében 2013. január 1-jétől bevezetésre került a vállalkozások közötti készpénzfizetések korlátozása, melynek értelmében a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás között csak 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzszolgáltatást . A korlátozásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén szigorú bírságra lehet számítani, melynek mértéke nem esik mérlegelés alá .

Mindezeken túlmenően feltérképezésre kerültek a tagállamokban e téren alkalmazott gyakorlatok is. A belga adóhivatalban alkalmazott analitikai megoldás adaptálása hatékonynak tűnik a bonyolult, szerteágazó üzleti kapcsolatok, a kockázatos üzleti láncolatok kiszűrése, az ügyletben érintett szereplők, valamint a belföldi és közösségi forgalmi ügyleteik együttes elemzése céljából.

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Áfa kulcs csökkentésre vonatkozó kérdésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy az általános Áfa mérték mérséklése jelenleg nem szerepel a Kormány terveiben, ugyanakkor azonban egyes termékköröknél (alapvető élelmiszerek) a Kormány továbbra is vizsgálja a célzott Áfa csökkentés lehetőségét.

Ezzel kapcsolatban azonban ki kell emelnem, hogy az alapvető élelmiszerek esetleges Áfa kulcs csökkentésének hatásai rendkívül összetettek és szerteágazóak, melyek a termelőktől kezdődően a teljes ágazatot, a fogyasztókat és a költségvetést egyaránt befolyásolják.

Mindezekre tekintettel olyan megalapozott, valamennyi érdemi részletre kiterjedő vizsgálatokat kell lefolytatni, amelyek alapján a várható hatások a legpontosabban meghatározhatók, kormánydöntés pedig ezeket követően várható.

Budapest, 2013. április 23.

Varga Mihály
Nemzetgazdasági miniszter